A motorok speciális környezeti feltételei a környezeti tényezők jellege alapján két fő kategóriába sorolhatók: természetes éghajlati környezet és ipari környezet. A természetes éghajlati környezetek főként a trópusi, tengeri, hideg, földalatti és fennsíki környezeteket foglalják magukban; az ipari környezetek főként a korrozív környezeteket, a robbanásveszélyes környezeteket, a magas és alacsony hőmérsékleteket, a magas és alacsony nyomásokat, a szilárd részecskéket és port, a nagy energiájú sugárzást és a speciális mechanikai terheléseket stb. A speciális környezetek hatása a motor szigetelésére.
Hőmérséklet hatása
A magas környezeti hőmérséklet befolyásolja a motor hőelvezetését, ami csökkenti a kimeneti teljesítményét. A magas hőmérséklet és az ultraibolya sugarak erős hatása felgyorsítja a szigetelőanyagok öregedését. Száraz és forró területeken a relatív páratartalom néha 3%-ra csökken. A magas hőmérséklet és a szárazság a szigetelőanyagok kiszáradását, gyűrődését, deformálódását és repedését okozhatja. A magas hőmérséklet hajlamos a kiöntőanyag elvesztésére. Az alacsony hőmérséklet a gumit és a műanyagot megkeményíti, rideggé és repedezetté teszi, a kenőolajat és a hűtőfolyadékot pedig megfagyásra készteti.
Magas páratartalom és nedvesség hatása
A magas relatív páratartalom vízfilm kialakulását okozhatja a felületen. Amikor a páratartalom meghaladja a 95%-ot, a vízcseppek gyakran lecsapódnak a motor belsejében, ami a fém alkatrészeket rozsdásodásra, a kenőzsírt a nedvességfelvételre és a romlásra hajlamosítja, egyes szigetelőanyagokat pedig a nedvességfelvétel miatt duzzanatra, vagy megpuhulásra és ragacsosodásra hajlamosítja. A mechanikai és elektromos teljesítmény romlik, és nagy a szigetelés meghibásodásának és a felületi átütésnek a kockázata.
Penész hatása
Magas hőmérsékletű és páratartalmú környezetben a legnagyobb a penészképződés veszélye. A penész váladékai korrodálhatják a fémeket és a szigetelőanyagokat, ami a szigetelés gyors öregedését és rövidzárlatos baleseteket okozhat.
Por- és homokrészecskék
A por (beleértve az ipari port is) az 1 és 150 mikrométer közötti átmérőjű részecskékre vonatkozik; a homokpor a 10 és 1000 mikrométer közötti átmérőjű kvarcrészecskékre vonatkozik. Amikor a por és a homoklerakódások felhalmozódnak a szigetelés felületén, a nedvességfelvétel miatt az elektromos szigetelés teljesítményének csökkenését okozzák, és a vezetőképes por nagyobb valószínűséggel okoz szigetelésszivárgást vagy rövidzárlatos baleseteket. Mind a savas, mind az lúgos korrozív porok hajlamosak a szétfolyósodásra, ezáltal a fém alkatrészek és a szigetelő alkatrészek korrózióját okozzák. Amikor a por és a homok bejut a motorba, mechanikai meghibásodásokat és az alkatrészek kopását okozhatja. Ha a mennyiség nagy, eltömíti a légcsatornát, és befolyásolja a szellőzést és a hőelvezetést. Ezért az ipari poros területeken és a kültéri homokporos régiókban használt motorok esetében intézkedéseket kell tenni a homok és a por megelőzésére.
Sópermet hatása
Amikor az óceánban a turbulens hullámok a sziklás partnak csapódnak, a vízcseppek lefröccsennek, ködszerűvé válnak és a levegőbe kerülnek. Ezeket a levegőben szuszpendált folyékony kloridrészecskéket sóködnek nevezik. A sóköd elektrolitot képez a szigetelő és fémes felületeken, felgyorsítva a korróziós folyamatot és súlyosan befolyásolva a szigetelés teljesítményét. Például koronakisülést és a szivárgási áram növekedését okozhatja.
A rovarok és apró élőlények veszélyei
A trópusi régiókban a rovarok és apró élőlények okozta károk különösen súlyosak. Egyrészt fészket építenek elektromos gépek belsejében, és tetemeket hagynak maguk után, mechanikai dugulásokat okozva; másrészt átharapják a szigetelést vagy elfogyasztják a szigetelőanyagokat, ami rövidzárlatokat okoz. Különösen a termeszek, a faevő hangyák, a patkányok és a kígyók a legkárosabbak.
Maró gáz
A vegyipar gyártóüzemeiben (beleértve a bányákat, műtrágya-, gyógyszer-, gumi- stb. feldolgozóüzemeket) főként nagy mennyiségű gáz található, például klór, hidrogén-klorid, kén-dioxid, nitrogén-oxid, ammónia, hidrogén-szulfid stb. Bár korróziójuk száraz levegőn viszonylag csekély (a maximális relatív keveredési fokuk kevesebb, mint 70%), nedves levegőben savas vagy lúgos korrozív aeroszolokat képeznek. Általában, ha a levegő relatív páratartalma nem éri el a telítettséget, és a termék felületén kondenzáció van, a fém alkatrészek és részegységek korróziója, valamint a szigetelési teljesítmény romlása jelentősen felgyorsul. Ezért a korrozív gázok hatása a motoros termékekre a levegő páratartalmától, a korrozív gázok jellegétől és koncentrációjától függ.
Légköri nyomás
Nagy tengerszint feletti magasságban (1000 méter felett) a levegő sűrűségének csökkenése miatt a magasság növekedésével a motor hőmérséklete nő, és a teljesítmény is csökken. A nagyfeszültségű motorok koronakisülésének indítási feszültsége is ennek megfelelően csökken. Ha a motor hosszú ideig koronkisüléssel működik, az befolyásolja az élettartamát és biztonságos működését. Ezenkívül a tengerszint feletti magasság változása jelentős hatással van az egyenáramú kommutációra és a kefék kopására. Nedvesség- és oxigénhiányos légkörben (különösen nedvességhiányban) a réz-oxid filmek képződési sebessége a kommutációs felületen lelassul, ami nem tud egyensúlyba kerülni a kopással, ami a kommutáció romlásához és a kefék kopásának növekedéséhez vezet.
Nagy energiatartalmú
A nagy energiájú sugarak (például elektronok, protonok vagy a nukleáris sugárzás Y-sugarai) az anyag atomjainak eltolódását okozhatják, ami rácshibákat és üresedési rés atompárok kialakulását eredményezi, ezáltal sugárzási károsodást okozva az anyag szerkezetében. Ezenkívül, amikor egy anyag sugárzásnak van kitéve, az elektronok leválnak pályájukról, lyuk-elektron párokat hozva létre, ami az anyagot ionizációra hajlamossá teszi. A sugárzás szigetelőanyagokra gyakorolt hatása a sugárzás típusától és dózisától (dózisteljesítményben vagy kumulatív dózisértékben kifejezve), a sugárzás energiaspektrumától, a besugárzott szigetelőanyag tulajdonságaitól és a környezeti hőmérséklettől függ. A sugárzás elsősorban a szigetelőanyagokat károsítja. Ezek közül a szerves szigetelőanyagok mechanikai tulajdonságai súlyosabban érintettek. A szigetelőanyagok megengedett sugárzási dózisa 10 röntgen. A szervetlen szigetelőanyagok azonban jobb sugárzásállósággal rendelkeznek, mint például a kvarc és a csillám, amelyek több mint 10 röntgen megengedett sugárzási dózist is elviselnek.
Mechanikai erő
A nagy nyomás, ütés és rezgésterhelés könnyen mechanikai károsodást okozhat a motor fém alkatrészeiben és szigetelő szerkezeteiben.
Közzététel ideje: 2025. június 12.